Kattintson ide a teljes cikk megtekintéséhez : Üszőkori sántaság és a tejtermelés
Üszőkori sántaság hatása a tejtermelésre
A nagyüzemi szarvasmarha tartásban gyakran okoz sántaságot a Dermatitis Digitalis (DD vagy más néven Mortellaro) betegség.
Előfordulása, életkor
A DD egy fertőző lábvég betegség. Ha bekerül az állattartó telepre, akkor minden állat érintett lehet benne, némely állaton kifejlődik a betegség, másokon nem.
A fertőzésre a fiatal állatok különösen érzékenyek, és ezért az első DD okozta bőrelváltozások, foltok már üszőkorban megjelenhetnek a lábakon. Ekkor még általában nem okoznak látható sántaságot, de a betegség bármikor fájdalmas formát ölthet.
Megjelenésére8-10 hónapos kortól lehet számítani, de erősen fertőzött telepeken még ennél is korábban keletkezhetnek apró foltok a hátsó saroktájon. Ekkor még nem fájdalmas. DD okozta sánta üszővel általában 18-20 hónapos kor fölött találkozhatunk, vagy csak ellés után.
Az elléssel járó stressz, az iparszerű tartási körülmények és a magas tejtermelés elősegíti a betegség terjedését az állományban.
A laktáció elején nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a laktáció végén.
Védekezés
A védekezést célszerű már üsző korban elkezdeni. Sánta üszőből nagyobb valószínűséggel lesz sánta tehén, valamint az üszőkori sántaság rányomja bélyegét az állat felnőttkori termelésére is.
Üszőkorban a sántaság elleni hagyományos védekezési programok, mint amilyen a lábfürösztés és az egyedi gyógykezelések alkalmazása csak kevés eredménnyel járnak. Különböző lábfürösztő szerek és fürösztési eljárások ismertek a gyakorlatban, de ezek egyike sem bizonyul önmagában elég hatékonynak.
Ennek oka, hogy a betegséget okozó Treponema sp. olyan mélyen él a hámszövetben, hogy a felületi kezelések nem tudják véglegesen elpusztítani.
Fájdalmas seb esetén a Treponema mellett más kórokozók is megjelennek. A felületi kezelések általában ezeket a járulékos kórokozókat ölik el, ettől a Treponema is visszaszorul, de bármikor kezdődhet a folyamat elölről.
| 1. táblázat
Üszőkori DD hatása a megellett üszők DD okozta sántaságára 1 típus 2 típus 3 típus Előfordulási arány: 13,7% 45,6% 67,6% Magyarázat: 1. típus: üszőkorban nincs DD. 2. típus: üszőkorban egyszer, 3. típus: többször volt DD. |
A sikertelenség egyik oka, hogy az alkalmazott eljárások főleg a tehenekre korlátozódnak és csak kevés figyelem fordítódik a növendék állományra. A növendékek rendszeres (heti gyakoriságú) lábfürösztése, a sánta állatok rendszeres egyedi kezelése nehezen kivitelezhető a gyakorlatban.
Gazdasági kár
Nem meglepő az a megfigyelés, hogy a fiatal korban megjelenő sántaságnak negatív hatása van az állat későbbi egészségére, szaporodására, és a tejtermelésére.
Sánta üszőből ötször gyakrabban lesz sánta tehén, mint az egészségesből (1. sz. táblázat). Erről szól az alábbi kísérlet.
719 db vemhes üszőt vizsgáltak olyan célból, hogy az üszőkorban fellépő DD sántaság milyen hatással van az ellés utáni lábvég betegségekre, az újravemhesítés eredményére, és a 305 napos laktációs termelésre.
|
2. táblázat Szaporodásbiológia és az üsző kori DD kapcsolata 1 típus 2 típus 3 típus Első termékenyítés (nap): 80,7 81,1 81,4 1.term.-re vemhes 42,3% 36,3% 29,0% Üres napok száma 132 134 157 |
Az üszőket 3 csoportba sorolták: 1. típus: nem volt látható DD folt a lábakon, 2. típus: a megfigyelés alatt egy alkalommal diagnosztizáltak DD foltot és a 3. típus, mikor több alkalommal találtak a lábon (lábakon) DD foltot.
Az eredmények az 1. és 2. táblázatban, valamint a diagramon láthatók.
Megállapítások:
(1) az üsző korban előforduló DD okozta lábvég fájdalom szignifikánsan növeli az ellés utáni DD sántaságot és annak előfordulási arányát. (1. sz. táblázat)
(2) Késlelteti az ellés utáni újravemhesülést. Különösen az üres napok száma nő meg a DDfertőzésben érintett állatok esetében. (2.sz. táblázat)
(3) Az üszőkorban fellépő DD betegség rontja a laktáció alakulását. (Mellékelt grafikon). A termelés visszaesés különösen a perzisztenciában tapasztalható. A 2. típusú üszőknél az első laktációs termelés 200kg-al, 3 típusú üszőknél 350kg-al lett alacsonyabb, mint az egészséges társaiknál.
Javaslatok:
- Mivel a fertőzött telepeken elkerülhetetlen, hogy a növendék állomány ne találkozzon a DD betegséget okozó Treponema baktériummal, ezért az állományt fertőzöttnek kell tekintenünk, és folyamatos lábvég kontrollra van szükség.
Ez áll rendszeres lábvég fürösztésből és a sánta állatok egyedi kezeléséből. - Takarmányozás: A szakszerű takarmányadag összeállításon felül erre a célra összeállított premix etetése is javasolt. Létezik olyan ásványi anyag, amit megfelelő koncentrációban használva a Treponema szaporodásához nem megfelelő környezet alakul ki. Ezért használata, plusz a szokásos külső védekezési eljárások alkalmazása eredményes eljárás lehet a DD okozta sántaság kezelésére.
A sántaság okozta problémák megoldásával a Mikrotrade Kft. foglalkozik.
0620/972-3932
